Páternoszter

Budapest egy-egy intézményében, házában még mindig megtalálható ez a furcsa felvonószerkezet. A páternoszterben nyitott fülkék, kabinok vannak láncra fűzve, ezek járnak körbe-körbe. Innen kapta a nevét is, a kispapok körbe-körbe jártak, és mondták a Miatyánkot: Pater Noster... Az első ilyen elmés szerkezet Londonban készült, majd Európa majd minden országában, főleg az irodaépületekben, ahol sok ember megfordult, használták ezt. Ma már nem népszerű, hiszen mozgáskorlátozottaknak, vagy babakocsival közlekedőknek a beszállás nem biztonságos – de például 2010-ben is átadtak egyet Németországban a Solon cégnél. Urbánus legendák hajdanában szóltak arról, hogy aki bent marad a liftben, az „átfordulhat”, sőt bedarálhatják: a páternoszterek meglehetősen biztonságos szerkezetek, de hát ez emberek szeretnek beszélni... A páternosztereknek ma már rajongói vannak, az interneten számtalan ilyen oldalt lelni. Ha valaki szeretne utazni egy ilyenben, Budapesten még számtalan páternosztert talál: többek között az Akácfa utcai BKV székházban, a Markó utcai bíróságon, az APEH Akadémia utca házában, az OM Szalay utcai házban, a MOL székházban, az ELMŰ székházban vagy a Jahn Ferenc kórházban.

Van-e vulkán Magyarországon?

Van, de már rég nem működik egyik sem. Valamikor viszont izgalmas lehetett itt élni: maga a Kárpátok, amely körülöleli kis hazánkat, vulkáni tevékenység következtében jött létre. Ha a Balatonon nyaraltok, mindenképpen menjetek el kirándulni a Szent György-hegyre, és csodáljátok meg a bazaltorgonáit: nem más az, mint furcsa alakban megszilárdult láva. Ha Erdélyben jártok, ott is számtalan vulkáni „emlékművet” nézhettek meg, a múzeumok, várak és városok mellett: a Kárpátok vulkáni íve legfiatalabb szakasza a Keleti-Kárpátokban található, a mintegy 160 km hosszúságban: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita-hegység. Megnézhetitek a Szent Anna-tavat is (képünkön), amely egy kialudt tűzhányó kráterében van. Vulkánkitöréstől hazánkban nem kell tartani. Bár ki tudja? Pár évvel ezelőtt Chilében egy kilencezer évig szunnyadó vulkán tört ki, vagyis a bolygónk, a Föld, sosem alszik. Itt mindenesetre már két és fél millió éve csend van – körülbelül ekkora tehető ugyanis az utolsó vulkáni tevékenység, Salgótarján közelében.

Vérbő eper

Az eperrel kapcsolatban máris egy terminológiai vita kellős közepén találjuk magunkat: Bálint gazda honlapja szerint az az eper, amelyet a fáról kell szedni. Amit eper néven illetnek a bolti és piaci árusok, az tulajdonképpen szamóca. Mégis a legtöbbünk úgy használja – így mi is -, hogy az eper az, amelyet termesztenek, és a szamóca ugyanaz, csak szabadon termő, kisebb alakú, édesebb változata. Mindegy is, hogy hívjuk, hiszen mindannyian arra a hazánkban őshonos gyümölcsre gondolunk, amelyet minél többet vizsgálják és kutatják, annál több előnye derül ki. Magas C-vitamin-tartalma mellett magas vastartalmú, és ebben a gyümölcsben van a legtöbb mangán. Ezen kívül zsírégető, rákmegelőző, immunerősítő – és nem utolsósorban finom. Sok jó mellett sajnos „hibái” is vannak: az apró magvak miatt rengetegen lesznek rá allergiások. Egyéves kor alatt adását ezért nem javasolják. Utána is csak alaposan megtisztítva lehet megenni!

Magyarul esik az eső

A tengerszint bizonyos előzménytelen magasságot színvonalazott függőleges irányban – mondta Bagoly, amikor Micimackót kiöntötte az árvíz. Magyarul esik az eső. Az eső a csapadék egy formája, amely fontos bolygónk vízkörforgásában. Az eső a túltelített levegőből csapódik ki – nyelvi gazdagságunk talán vissza sem tudja adni, hányféleképpen. Hiszen van, hogy csak szemerkél, van, hogy egész nap esik, előfordulhatnak hirtelen kitörő nyári záporok, zivatarok. Nincs is jobb egy nagy zuhénál. Az, hogy egy adott térségben mennyi eső esik, meghatározza annak éghajlatát. Budapest csapadéka megegyezik az országos átlaggal: évente 611 mm. Ennek jelentős része májusban-júniusban esik. Az, hogy sok eső esik ebben a hónapban, nem egyedülálló jelenség. Volt olyan év, hogy majdnem ezer milliméter csapadék zúdult a fővárosra! Sokan nem szeretik ezt a sok esőt, mégis sok pozitív hozadéka van: Budapest időképén jól látható, hogy az elmúlt hetekben mennyire tisztult a levegő.

Mi a mém?

Ne kérdezd meg a szüleidet, mert még ők sem tudják! Most igazán te lehetsz az okosabb, hiszen a mém, és az ezzel foglalkozó tudományág, a memetika olyan friss, hogy az emberek még csak nem is hallottak róla. Azt, hogyan nézel ki, milyen a szemed vagy a hajad színe, a gének határozzák meg. Ezeket replikátoroknak, vagyis másolatoknak hívják – ugyanis a tested másolata a többi emberének (természetesen nem tökéletes másolata). Azt, hogy miket gondolsz, hogy miben hiszel, milyen kultúrát képviselsz, pedig szintén egy replikátor: ezt hívják mémnek. Agyunk több ezer mémet tartalmaz, sokan úgy tartják, hogy a mém az, ami megkülönböztet minket az állatoktól, vagyis a tudat léte, a gondolatok sokasága, hogy mindig gondolkozunk, sokszor olyasmin is, amelynek semmi értelme. Ahogy az idővel testünk változik, úgy a mémjeink is cserélődnek: sok mindenről másként gondolkozunk gyerekként, felnőttként vagy akár idősként. A viccek, amiket hallottál, és tovább mesélsz, a divat ahogy öltözöl, a beszéded, az anyanyelved – ez mind egy-egy mém. Míg génjeidet közvetlenül a szüleidtől öröklöd, a mémeket magától az emberiségtől.

Miért haltak ki a dinók?

165 millió éven keresztül uralták a Földet, voltak aprók, csirke nagyságúak, és hatalmasak: harminc méteresek, simán bekukkanthattak volna a hatodik emeleti ablakon. Több mint ezer fajt azonosítottak eddig a tudósok. Benépesítették bolygónkat, csontjaikat minden földrészen megtalálták. Az eddig megtalált leletekből az a feltételezés, hogy csoportokban, hordákban éltek – talán hogy így védjék meg utódaikat. Bár életükről egyre több mindent megtudhatunk, 65 millió évvel ezelőtti kihalásuk ma is rejtély. Egyes feltételezések - amelyet már egyre több bizonyíték támaszt alá, s amelyet elfogad a tudomány - szerint egy kisbolygó csapódott a Földnek, Mexikó közelében. Ez egy erőteljes globális lehűlés követte, amelyet az okozhatott, hogy a becsapódást követően hatalmas porréteg alakult ki, amely nem engedte át a napsugarakat. A dinoszauruszok kihalása elég gyors volt, így mindenképpen történni kellett egy váratlan eseménynek, amely hirtelen hozott életkörülményeiben olyan változást, amelyhez már nem tudtak alkalmazkodni. Egy másik elmélet szerint Földünkön gyors egymásutánban több vulkánkitörés is volt, az ott a légkörbe kerülő hamu és kéntartalmú gázok. Sok vita folyt arról is, hogy globális lehűlés történt, megváltozott a levegő szén-dioxid- és oxigéntartalma. Mivel idővel újabb és újabb leletek kerülnek elő, a tudásunk egyre gazdagabb lesz mind a dinoszauruszok életével, mind kihalásukkal kapcsolatban. Hazánkat ebben az időben tenger borította, így ez lelőhelyben szegényes régió. Mindössze pár érdekes leletre bukkantak, ilyen volt például egy négyméteres theropoda foga.

Miért a nyúl hozza a tojást?

A keresztény ünnep, a húsvét sokáig nem tesz említést a nyúlról. Egyes források szerint a húsvét nyúl mindössze a XVI. századi Németországból kiindulva vált a húsvéti ünnepkor részévé, de mindössze a XIX. század folyamán honosodott meg. Arra, hogy miért pont a nyuszi lett az ünnep elengedhetetlen része, sokféle néprajzi magyarázat áll rendelkezésünkre. A nyúl rendkívül termékeny állat, és a tojás is ősi, több ezer éves termékenységi szimbólum. Mivel a húsvét mozgóünnep, mindig telihold után van, amikor a Hold tojás alakú. A Holdon lévő foltokat – amelyek szabad szemmel is látszanak – az ázsiai népek nyúlnak értelmezték. (Mi azt mondjuk: Szent Dávid hegedül). Így kapcsolódik össze a két termékenységi jelkép: a nyúl és a tojás, amely már jóval a kereszténység előtt is volt, hiszen a régészek találtak festett tojást. Minden keresztény magyarázat ellenére ez egy profán, mágikus termékenységi rítus.

Kik a kerengő dervisek?

A világban rengeteg vallás megtalálhat – az emberek többféle istenben többféleképpen hisznek. Az egy legnagyobb úgynevezett világvallás a mohamedán. Ma is több mohamedán közösség él hazánkban, a török hódoltság alatt épült fel Európa egyik legszebb mecsete Pécsett. A dervisek ennek a vallásnak a szerzetesei, akik – hasonlóan a keresztényekhez – szegénységben, aszkézisben élnek. Meditációval, imádkozással és tánccal szeretnének közelebb jutni istenhez. A leghíresebbek Törökországban élnek, Konya városában, ahol ennek története több mint nyolcszáz évre nyúlik vissza. Táncoló imádkozásuk – amely által egy másik tudatállapotban, hipnózisba esnek, s hitük szerint így jobban értik istent – ma népszerű turistalátványosság is, hiszen az egyik legszebb liturgikus tánc. Hatalmas, legtöbbször fehér ruháikban a pörgő dervisek látványa valóban meseszerű. Az UNESCO 2007-ben a kerengő dervisek táncos szertartását az emberiség szellemi örökségének nyilvánította.

Mi a papucsállatka?

Vajon egy állatka, aki a papucsunkban lakik? Nem: a papucsállatka azért kapta ezt a nevet, mert alakja egy papucsra emlékeztet. Egy szőrös papucsra: csillói úgy lengedeznek, mint búza a szélben. Ezt akkor tudták meg, amikor végre jobban szemügyre vették ezt az egysejtűt, hiszen méretük 50 és 350 mikrométer között van, tehát csak mikroszkóp alatt lehet látni őket. A papucsállatka egysejtű, ezek voltak Földünk első lakói. Dél-Afrikában 3 és fél milliárd éves egysejtű kövületet találtak. A papucsállatkának mindössze egy sejtje van – neked hatvantrilliárd. Csillói segítségével jól közlekedik a vízben, ha nekimegy valaminek, könnyen tud hátrafelé úszni. Az ázalékállatok közé tartozik, ezért akinek van akváriuma, jó, ha tudja, hogy a halak rendszeresen esznek papucsállatkát, állatkereskedésekben lehet kapni tenyészthető papucsállatka-kultúrát.

Mi a bábeli zűrzavar?

Amikor sokan beszélnek egyszerre összevissza, akkor mondjuk azt, hogy bábeli zűrzavar uralkodik. A Bibliában, Mózes első könyvében található Bábel története. Noé utódai még egy nyelvet beszéltek. Elbizakodottak voltak, büszkék, azt hitték, mindent megtehetnek, ezért elhatározták, hogy építenek egy tornyot, amely az égig ér. Isten azonban megbüntette elbizakodottságukat, s összekeverte a nyelveket, mivel az emberek már nem értették meg egymást, az építkezés leállt, a torony nem épült fel. Ennek a történetnek sokféle magyarázata van. Babilónia területén a régészeti leletek tanúsága szerint több hatalmas torony is volt, bár ezek inkább a katonai megfigyelést szolgálták. Egyes hitek azt vallják: az istenek megijedtek attól, hogy az ember képes ilyen hatalmasat alkotni, megijedtek az emberek hatalmától, s ezért zavarták össze a nyelveket. A ma már számtalan ufóhívő nem egészen tudományos feltevése szerint az égből jöttek bár rengeteg technikai ismerettel ajándékozták meg az ember, a legnagyobb tudás eltitkolták előlük. Bábel talán csak egy jelképes történet, amely az ember pökhendiségéről szól, arról, hogy nem ismerjük fel a határainkat, túl sokat szeretnék.