{"id":3482,"date":"2015-07-24T12:49:35","date_gmt":"2015-07-24T10:49:35","guid":{"rendered":"http:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/?p=3482"},"modified":"2015-07-24T12:49:35","modified_gmt":"2015-07-24T10:49:35","slug":"nyelv-nyelvfejlodes-beszed-regos-judit-gondolatai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/nyelv-nyelvfejlodes-beszed-regos-judit-gondolatai\/","title":{"rendered":"Nyelv, nyelvfejl\u0151d\u00e9s, besz\u00e9d – Reg\u0151s Judit gondolatai"},"content":{"rendered":"

„K\u00e9t\u00e9ves \u00e9s m\u00e9g nem besz\u00e9l”\"\"<\/a><\/p>\n

Hanna anyuk\u00e1ja k\u00e9ts\u00e9gbeesetten panaszolta, hogy a kisl\u00e1nya m\u00e1r kett\u0151 is elm\u00falt, de m\u00e9g mindig nem besz\u00e9l. Helyesebben, az\u00e9rt kimond p\u00e1r \u00e9rtelmes sz\u00f3t: baba, mama, p\u00e1p\u00e1, de semmi m\u00e1st. Bezzeg a szomsz\u00e9d kisl\u00e1nya! \u0150 m\u00e1r hossz\u00fa monol\u00f3gokat ad el\u0151, verseket szaval, eg\u00e9sz nap be nem \u00e1ll a sz\u00e1ja. Pedig szinte napra egyid\u0151sek.
\nHanna egy\u00e9bk\u00e9nt, mint az anya besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1b\u00f3l kider\u00fclt, \u00e9s mint ahogy \u00e9n is megfigyelhettem – mindent meg\u00e9rt. Odahozza a k\u00e9rt t\u00e1rgyat, fejr\u00e1z\u00e1ssal, b\u00f3lint\u00e1ssal v\u00e1laszol a feltett k\u00e9rd\u00e9sekre, kommunik\u00e1l. Szereti a kor\u00e1nak megfelel\u0151 mesek\u00f6nyveket, j\u00e1tszik a bab\u00e1ival, az \u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1val; ut\u00e1nozza az anyj\u00e1t, „beseg\u00edt” a takar\u00edt\u00e1sba, vir\u00e1glocsol\u00e1sba. Magyar\u00e1n, \u00e9rtelmes, okos kisl\u00e1ny benyom\u00e1s\u00e1t kelti, \u00e1m k\u00e9ts\u00e9g k\u00edv\u00fcl igaz az is, hogy nem sok sz\u00f3b\u00f3l \u00e1ll a sz\u00f3kincse.
\nAmikor r\u00e1k\u00e9rdeztem a „m\u00faltra”, az anamn\u00e9zisre (magyarul a k\u00f3rel\u0151zm\u00e9nyre), kider\u00fclt, hogy Hanna norm\u00e1lis s\u00fallyal komplik\u00e1ci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl, kilenc h\u00f3napra sz\u00fcletett. Megsz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6gt\u00f6n fels\u00edrt, oxig\u00e9n hi\u00e1ny nem l\u00e9pett fel n\u00e1la. Mozg\u00e1sfejl\u0151d\u00e9se teljesen \u00e1tlagos, norm\u00e1lis volt, id\u0151ben fordult, \u00fclt, \u00e1llt, j\u00e1rt. \u00c1m a sz\u00fcl\u0151k most m\u00e9gis nyugtalanok: a kisl\u00e1ny a besz\u00e9d-fejl\u0151d\u00e9sben elmaradt a kor\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n

Megnyugtathattam \u0151ket: feleslegesen agg\u00f3dnak, a kisl\u00e1nnyal nincs semmi baj. Ebben a korban van, aki besz\u00e9l, van, aki m\u00e9g csak szavakat mond. Ha egy\u00e9bk\u00e9nt semmi olyan jel, t\u00fcnet nincs, amely \u00e9rtelmi elmarad\u00e1st jelezne – vagy m\u00e9g egy fontos dolog: a hall\u00e1s\u00e1val sincs gond! – nem kell, pszichol\u00f3gushoz vagy m\u00e1s szakemberhez rohanni a gyermekkel, ahogy azt aktu\u00e1lisan Hanna \u00e9desapja s\u00fcrgette.<\/p>\n

Amit viszont felt\u00e9tlen\u00fcl meg kell a sz\u00fcl\u0151knek tenni\u00fck: seg\u00edteni, hogy besz\u00e9dben tudja kifejezni mag\u00e1t. P\u00e9ld\u00e1ul, mikor a „mama” sz\u00f3t ism\u00e9telgeti, \u00e9s vil\u00e1gos, hogy ez abban a szitu\u00e1ci\u00f3ban mit jelent, mondjuk ki MI, mit is akart \u0150 ezzel mondani. P\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy „hoz neked a mama inni”. Ismertess\u00fck meg a hangokkal, a zajokkal. Hogy hogyan berreg az aut\u00f3, hogy brummog a mack\u00f3, hogy sziszeg a k\u00edgy\u00f3. Hallgassunk vele zen\u00e9t. Mutassuk meg, melyik hang honnan ered. N\u00e9zegess\u00fck min\u00e9l gyakrabban a kedvenc mesek\u00f6nyveit. Mindig mutassunk r\u00e1juk \u00e9s nevezz\u00fck meg a k\u00e9peken l\u00e1that\u00f3 t\u00e1rgyakat, szerepl\u0151ket. B\u00edztassuk a gyermek\u00fcnket is, mondja ki, ism\u00e9telje el \u0151 is vel\u00fcnk. Ha siker\u00fcl, fejezz\u00fck ki \u00f6r\u00f6m\u00fcnket, azaz dics\u00e9rj\u00fck meg.
\n\u00c9s \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve is, lehet\u0151leg nevezz\u00fcnk meg mindent. Mondjuk el, minek milyen sz\u00edne van, milyen anyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl. Ismertess\u00fck meg a sz\u00e1mokkal, ah\u00e1nyszor csak lehet, mondjuk el, mi mennyi.<\/p>\n

Szint\u00e9n j\u00f3 besz\u00e9dfejleszt\u0151 gyakorlat, ha mindig valami jelz\u0151t is p\u00e1ros\u00edtunk a f\u0151nevekhez. Az els\u0151 jelz\u0151k \u00e1ltal\u00e1ban olyasmi, hogy j\u00f3, rossz, finom, cs\u00fanya, forr\u00f3, hideg. A hat\u00e1roz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl az itt, meg az ott, amelyet mindig hangs\u00falyoznunk \u00e9rdeme. \u00c9s k\u00f6zben persze, mutassuk a kez\u00fcnkkel is. Az ig\u00e9ket is szeml\u00e9letesen j\u00e1tsszuk el a gyereknek. J\u00e1tsszuk a korrekt sz\u00f3, mert j\u00e1tszva, sz\u00f3rakoztatva lehet igaz\u00e1n nevelni, a gyermek k\u00e9pess\u00e9geit fejleszteni.
\n\u00c1m, ami a legfontosabb: soha ne hasonl\u00edtsuk \u00f6ssze a saj\u00e1t gyerek\u00fcnket senki m\u00e1s\u00e9val. Hagyjuk, hogy a gyerek dikt\u00e1lja a temp\u00f3t, \u00e9s ne er\u0151ltess\u00fck a dolgot. A besz\u00e9dtanul\u00e1s ugyanis nem egyenletesen el\u0151rehalad\u00f3 folyamat. Id\u0151nk\u00e9nt lelassul, le\u00e1ll, hogy azt\u00e1n \u00fajra nekil\u00f3duljon. Minden gyerek a saj\u00e1t \u00fctem\u00e9ben tanul meg besz\u00e9lni.<\/p>\n

Az 1-3 \u00e9ves gyermek besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9se<\/strong>
\nA 15-16 h\u00f3napos bab\u00e1k egyes szavakat h\u00e1tulr\u00f3l el\u0151re mondanak. P\u00e9ld\u00e1ul a cica caci lesz, vagy a maci cima. Azt\u00e1n sz\u00e9p lassan a hely\u00e9re ker\u00fclnek a sz\u00f3tagok, \u00e9s egyre ink\u00e1bb kib\u0151v\u00edtik a szavakat mondatokk\u00e1, el\u0151r\u00f6l h\u00e1tra fel\u00e9 haladva. A sz\u00f3tagok rakosgat\u00e1sa a szavak mondatokk\u00e1 f\u0171z\u00e9s\u00e9nek el\u0151zm\u00e9nye. Az is lehet, hogy ebben a korban m\u00e1r egyes r\u00f6vid mondatainkat el is tudj\u00e1k ism\u00e9telni, b\u00e1r azokat magukt\u00f3l m\u00e9g nem tudn\u00e1k kimondani. Mire a mondatk\u00e9pz\u00e9s megindul, a kisgyermek nagyj\u00e1b\u00f3l 10 jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 sz\u00f3t tud kimondani. A mesek\u00f6nyvekben r\u00e1mutat azokra a t\u00e1rgyakra, amikre r\u00e1k\u00e9rdez\u00fcnk. Min\u00e9l gyakrabban n\u00e9zeget\u00fcnk k\u00f6nyveket gyermek\u00fcnkkel, ann\u00e1l hamarabb megtanulja azok nev\u00e9t. Ism\u00e9telj\u00fck meg a k\u00f6nyvekben l\u00e9v\u0151 t\u00e1rgyak, szerepl\u0151k nev\u00e9t. Pl. Ez egy maci. Minden minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e1rgyat nevezz\u00fcnk meg. B\u00edztassuk gyermek\u00fcnket arra, hogy \u0151 is ezt tegye. Ha siker\u00fcl valamit a nev\u00e9n neveznie, mutassuk ki \u00f6r\u00f6m\u00fcnket, b\u00fcszkes\u00e9g\u00fcnket. Sose jav\u00edtsuk ki gyermek\u00fcnket, ink\u00e1bb ism\u00e9telj\u00fck meg helyesen m\u00e9g egyszer az \u00e1ltala kiejtett sz\u00f3t. Nagyon fontos, hogy ne g\u00fcgy\u00f6gj\u00fcnk gyermek\u00fcnknek, hanem kedvesen, de helyesen ejts\u00fck ki a szavakat.
\nGyermekeink els\u0151 komolyabb besz\u00e9dbeli megnyilv\u00e1nul\u00e1sai az \u00fagynevezett sz\u00f3mondatok. Ezekkel a gyermek eg\u00e9sz szitu\u00e1ci\u00f3t fejez ki, an\u00e9lk\u00fcl, hogy t\u00f6bb sz\u00f3t egym\u00e1s ut\u00e1n rakna vagy ragozna. P\u00e9ld\u00e1ul a baba, vagy a mama sz\u00f3t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyzetekben m\u00e1s-m\u00e1s hanglejt\u00e9ssel ejti, s ennek alapj\u00e1n a feln\u0151tt \u00e9rtelmezni tudja, hogy mit szeretne a gyermek. A nyugodt, \u00e9rzelem n\u00e9lk\u00fcli baba azt jelenti: ez egy baba. Ugyanez s\u00edr\u00f3san: hol a bab\u00e1m!? Megemelkedett, k\u00f6vetel\u0151dz\u0151 kiejt\u00e9ssel: azonnal k\u00e9rem a bab\u00e1mat!
\nA feln\u0151tt, aki a gyermekkel egy\u00fctt \u00e9li \u00e1t az adott helyzetet, helyesen teszi, ha helyette is megfogalmazza a teljes mondatot.
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00edgy: igen, ez egy baba; vagy: \u00e9rtem, hol a baba? Itt a baba. K\u00e9red a bab\u00e1dat? Tess\u00e9k. Azt\u00e1n ezeket az egyszer\u0171 mondatokat ism\u00e9telgethetj\u00fck. \u00cdgy a gyerek memoriz\u00e1lhatja, az adott szitu\u00e1ci\u00f3ban a megfelel\u0151 \u00e9rzelemhez k\u00f6theti a megfelel\u0151 mondatokat.
\nA gyermek a k\u00e9rd\u00e9sekre is sz\u00f3mondattal v\u00e1laszol. Az anya l\u00e1tja, hogy a kisfia hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkozik az ajt\u00f3 kinyit\u00e1s\u00e1val, \u00e9s megk\u00e9rdezi: seg\u00edtsek? A kisfi\u00fa v\u00e1lasza: pa-pa. Jelent\u00e9se: ink\u00e1bb a papa nyissa ki.
\nA sz\u00f3mondatok id\u0151szak\u00e1ban kev\u00e9s cselekv\u00e9st kifejez\u0151 sz\u00f3t lelhet\u00fcnk fel a gyermek sz\u00f3kincs\u00e9ben. Ink\u00e1bb a hangs\u00falyos sz\u00f3kezd\u0151 sz\u00f3tagot, az igek\u00f6t\u0151t haszn\u00e1lja: ki = menj\u00fcnk ki, le = leesett, el = elgurult, elment.
\nM\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves korukra m\u00e1r sokkal \u00f6sszetettebben besz\u00e9lnek a gyerekek. Sz\u00f3kincs\u00fck p\u00e1r h\u00f3napon bel\u00fcl h\u00e1romszoros\u00e1ra, azaz 30 sz\u00f3ra emelkedhet. Gyermek\u00fcnk m\u00e1r meg tudja k\u00e9rdezni, hogy hol a baba. De a birtokviszonyt is jelezni tudja: azaz, hogy a baba az eny\u00e9m.
\nA dackorszakot el\u0151k\u00e9sz\u00edtve, m\u00e1r tiszt\u00e1ban van a tagad\u00f3 alakokkal. K\u00e9pes szavakkal kifejezni, ha valamit nem akar, ha valami nem kell neki. Saj\u00e1t k\u00e9rd\u00e9seire meg tudja m\u00e1r adni a v\u00e1laszt is. Hova megy? Oda.
\nEbben a korban a gyermekek m\u00e1r \u00f6sszekapcsolj\u00e1k az egyszavas mondatokat, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A mondatszerkeszt\u00e9st alapvet\u0151en ebben az id\u0151szakban, a ki mit tesz, vagyis a baba eszik, \u00e9s a ki mit tegyen, vagyis, adj\u00e1l kifli – t\u00edpus\u00fa mondatok jellemzik. Ezeket a mondatokat vari\u00e1lj\u00e1k, azt\u00e1n tagad\u00e1sban \u00e9s k\u00e9rd\u00e9sben. Vagyis: Nem kifli adj\u00e1l, illetve: Baba eszik?
\n18 h\u00f3napos kor\u00e1ra m\u00e1r a besz\u00e9d, \u00e9s a p\u00e1rtbesz\u00e9d ritmus\u00e1t is megtanulj\u00e1k a gyerekek. Sokszor lehet tapasztalni, hogy kisgyerekek folyamatosan, gesztikul\u00e1lva, a magyar nyelvhez hasonlatos, n\u00e9hol m\u00e1r – m\u00e1r \u00e9rtelmezhet\u0151 hossz\u00fa monol\u00f3gokat mondanak. Azonban ilyenkor m\u00e9g csak a \u00edzlelgetik a besz\u00e9d ritmus\u00e1t, cseng\u00e9s\u00e9t. Besz\u00e9d\u00fck m\u00e9g nem tiszta, hiszen a folyamatos besz\u00e9dhez sz\u00fcks\u00e9ges izmai koordin\u00e1ci\u00f3ja m\u00e9g nem el\u00e9g fejlettek. A besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9sben nagy seg\u00edts\u00e9g\u00e9re van gyermek\u00fcnknek, ha sok ritmusos mond\u00f3k\u00e1t mondogatunk neki, dallamos \u00e9nekeket \u00e9nekel\u00fcnk, illetve sok-sok zen\u00e9t hallgatunk. Ezek mind-mind a ritmus\u00e9rz\u00e9ket fejlesztik, valamint j\u00f3 hat\u00e1ssal vannak gyermek\u00fcnk \u00e9rzelmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, ami a helyes \u00e9s sz\u00e9p besz\u00e9d elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak legfontosabb felt\u00e9tele.
\nK\u00e9t \u00e9ves kor\u00e1ra egy gyermek m\u00e1r 200-300 sz\u00f3t ismer \u00e9s haszn\u00e1l biztons\u00e1ggal. Egyre foly\u00e9konyabban \u00e9s \u00e9rthet\u0151bben besz\u00e9l, m\u00e9g akkor is, ha esetleg egyes hangokat m\u00e9g felcser\u00e9l, vagy selyp\u00edt, esetleg raccsol. Lankadatlan energi\u00e1val tanul, gyakorol, \u00e9s ism\u00e9telgeti a szavakat. Nagyon szereti ugyanazt a t\u00f6rt\u00e9netet t\u00f6bbsz\u00f6r, ugyanazokkal a szavakkal elmondani, vagy visszahallani sz\u00fcleit\u0151l. Ezzel is szinte bev\u00e9si mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba az \u00faj szavakat, \u00e9s p\u00e1ros\u00edtja azokat az \u00e1ltala meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyekkel. Ez\u00e9rt is nagyon fontos, hogy sok k\u00f6z\u00f6sen meg\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk, \u00e9lm\u00e9ny\u00fcnk legyen. Azt\u00e1n ezekr\u0151l legyen el\u00e9g id\u0151nk besz\u00e9lgetni gyermek\u00fcnkkel.
\nElkezdhet\u00fcnk jelz\u0151ket is haszn\u00e1lni. Pl. Ez a tea forr\u00f3, vagy a h\u00f3 hideg. Vigy\u00e1zzunk azonban arra is, hogy csak ritk\u00e1n min\u0151s\u00edts\u00fcnk, ink\u00e1bb csak t\u00e1rgyilagos dolgokat \u00e1llap\u00edtsunk meg. Pl. sose mondjuk, hogy rossz gyerek, vagy cs\u00fanya n\u00e9ni, mert a gyereknek ezek a sz\u00f3kapcsolatok egy\u00fctt \u00e9p\u00fclnek be az eml\u00e9kezet\u00e9be, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb, mint tudatalatti \u00e9rzet rosszul befoly\u00e1solhatj\u00e1k k\u00e9s\u0151bbi \u00e9szlel\u00e9seit. A min\u0151s\u00edt\u00e9st tartogassuk, igaz\u00e1n fontos esetekre. Pl. a j\u00e1rd\u00e1r\u00f3l lemenni vesz\u00e9lyes, \u00e9s egy\u00e9b testi \u00e9ps\u00e9get meg\u00f3v\u00f3 szitu\u00e1ci\u00f3kra.
\nB\u00e1tran haszn\u00e1lhatunk hat\u00e1roz\u00f3kat, mint az itt \u00e9s az ott . A gyerekek m\u00e1r j\u00f3val hamarabb \u00e9rtik azok jelent\u00e9s\u00e9t, mint hogy haszn\u00e1lni tudj\u00e1k \u0151ket.
\nH\u00e1rom\u00e9ves korukra a gyerekek t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1r \u00e9rti \u00e9s haszn\u00e1lja az id\u0151vel kapcsolatos szavakat. M\u00e1r meg\u00e9rti a m\u00falt, a jelen \u00e9s a j\u00f6v\u0151 fogalm\u00e1t. Egyre t\u00f6bbet haszn\u00e1l mondatr\u00e9szeket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 szavakat, mint az \u00e9s, vagy a vagy. El\u0151fordul, hogy gyakorl\u00e1sk\u00e9ppen teljesen \u00e9rtelmetlen\u00fcl, egym\u00e1s ut\u00e1n haszn\u00e1lja \u0151ket. Nagyon m\u00f3k\u00e1s, ahogy egy 2-3 \u00e9ves gyerek megtartja akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3 besz\u00e9d\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151 st\u00edlusban: Teh\u00e1t: a baba \u00e9s, akkor, tegnap hogy mindenki, \u00e9s mam\u00e1nak, sz\u00f3val. \u00c9rdemes hanganyagon meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni az ut\u00f3kornak gyermek\u00fcnk kezdeti pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sait.
\nA besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s menete az el\u0151bbiekben eml\u00edtettekt\u0151l kisebb-nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9rhet. A kisebb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 elt\u00e9r\u00e9st okozhatj\u00e1k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az idegrendszer fejletts\u00e9ge, k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k: els\u0151sorban a szeretet teljes csal\u00e1di l\u00e9gk\u00f6r, vagy annak hi\u00e1nya, illetve a nemis\u00e9g.
\nGyakori az, hogy a fi\u00fak \u00e1ltal\u00e1ban valamivel k\u00e9s\u0151bb tanulnak meg besz\u00e9lni. Ennek az oka az, hogy az emberi agy nem szimmetrikus. A bal agyf\u00e9lteke valamivel nagyobb, mint a jobb oldali. Itt tal\u00e1lhat\u00f3k a nyelv, a besz\u00e9d meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zpontjai. A k\u00e9t agyf\u00e9lteke m\u00e1s-m\u00e1s \u00fctemben fejl\u0151dik. A „besz\u00e9des” bal f\u00e9lteke fejl\u0151d\u00e9se el\u0151bb befejez\u0151dik. L\u00e1nyokn\u00e1l – hormon\u00e1lis okb\u00f3l – ez a fejl\u0151d\u00e9s gyorsabb, ez\u00e9rt \u0151k a „cserfesebbek”. A fi\u00fak \u00e9s l\u00e1nyok besz\u00e9dk\u00e9szs\u00e9ge k\u00f6zti elt\u00e9r\u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l a kamaszkorra egyenl\u00edt\u0151dik ki.<\/p>\n

Ne felejts\u00fck el: a besz\u00e9dtanul\u00e1s nem egyenletesen halad\u00f3 folyamat! N\u00e9ha felgyorsul, majd megtorpan. Engedj\u00fck, hogy gyermek\u00fcnk dikt\u00e1lja a temp\u00f3t. Mi azzal seg\u00edts\u00fck \u0151t, hogy sokat besz\u00e9l\u00fcnk hozz\u00e1, besz\u00e9lget\u00fcnk vele. Mes\u00e9l\u00fcnk neki. K\u00f6z\u00f6s programokon vesz\u00fcnk r\u00e9szt. Gyerek t\u00e1rsas\u00e1gba j\u00e1runk, biztos\u00edtjuk sz\u00e1m\u00e1ra a kapcsolatot az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1ggal. Sose hasonl\u00edtsuk m\u00e1s gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a mi gyermek\u00fcnk\u00e9hez. Minden gyermek a saj\u00e1t \u00fctem\u00e9ben tanul meg besz\u00e9lni. A legfontosabb, amit ny\u00fajthatunk: a szeretetteljes, biztons\u00e1gos csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9r, \u00e9s sz\u00fcl\u0151i gondoskod\u00e1s.<\/p>\n

Reg\u0151s Judit<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

„K\u00e9t\u00e9ves \u00e9s m\u00e9g nem besz\u00e9l” Hanna anyuk\u00e1ja k\u00e9ts\u00e9gbeesetten panaszolta, hogy a kisl\u00e1nya m\u00e1r kett\u0151 is elm\u00falt, de m\u00e9g mindig nem besz\u00e9l. Helyesebben, az\u00e9rt kimond p\u00e1r \u00e9rtelmes sz\u00f3t: baba, mama, p\u00e1p\u00e1, de semmi m\u00e1st. Bezzeg a szomsz\u00e9d kisl\u00e1nya! \u0150 m\u00e1r hossz\u00fa monol\u00f3gokat ad el\u0151, verseket szaval, eg\u00e9sz nap be nem \u00e1ll a sz\u00e1ja. Pedig szinte napra […]<\/p>\n","protected":false},"author":2561,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-3482","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-szhgy"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3482","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2561"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3482"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3482\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3482"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3482"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szulokhaza.hu\/gyor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3482"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}