Mindenütt jó, de legjobb otthon!
Mondogattam magamban a 12. óra után, amit az autóban töltöttünk haza felé Bulgáriából 2 beteg gyerekkel, egy igencsak bugyorgó gyomor tulajdonosával ( ez voltam én),és egy erőssen rettegő gyerekkel, miszerint ő lesz a következő hányó a csapatban, és egy egyenlőre még egészséges 4. gyerekkel.
Mindenütt jó, de legjobb otthon!
Mondogattam magamban, amikor az autópályán nyakunkba zúdúlt az az évszázados eső, amit még a Bolgár tengerpart sem igazán làtott.
Mindenütt jó, de legjobb otthon!
Mondogattam magamban, amikor az autópályán a Mekiben az eladó nem értette, hogy szeretnénk egy burgert meg egy icetea-t.
Mindenütt jó, de legjobb otthon!
Mondogattam magamban, amikor a Szerb határon hajnali 2- kor két zord rendőr közölte a férjemmel, hogy mivel megelőzött egy 20- al közlekedő kivilágítatlan izét, elveszi az útlevelét, és majd reggel, ha fizet a postán visszakaphatja.
Mindenütt jó, de legjobb otthon!
Mondogattam magamban, miközben a férjem kézzel- lábbal magyarázott, hogy no euro, no dinar. Forint?
Mindenütt jó, de legjobb otthon!
Mondogattam magamban, mikor végülis elengedtek, mert látták, hogy tényleg nincs nálunk annyi, ami nekik kell.
Mindenütt jó, de legjobb otthon!
Örvendeztem, amikor megláttam, hogy a híradások ellenére nem mosta el a házunkat az özönvíz!
Mindenütt jó, de legjobb itthon!
4 napja az ágyat nyomom. Nem tudom mi jöhet még, de legalább a gyerekek jól vannak!
(Regős Judit)